Mosolyoghatnánk rajta, nem kell azt mérni, látszik az már akkor is, ha csak ránézünk valakire. Igen, a pocakunk és a testünk beszél helyettünk is.

De ki tekinthető elhízottnak? Ennek mérése többféleképpen történhet.

Legismertebb fogalom talán a BMI (testtömeg-index) az elhízás számszerűsítésére. Kiszámítása egyszerű, a testsúlyunkat elosztjuk a méterben megadott testmagasságunk négyzetével (kg/m²). Ezen számítás alapján a következőket állapíthatjuk meg:

• 20 alatt: soványságról beszélünk
• 20-25: normál tartomány
• 25-30: túlsúly
• 30-35: mérsékelten elhízott
• 35-40: súlyosan elhízott
• 40 felett: nagyon súlyosan elhízott

Mérhetünk testzsír-százalékot bioimpedancia vizsgálattal is, mely a zsírszövet mennyiségi meghatározását teszi lehetővé. Lényegében a test elektromosan vezető részeinek az ellenállását méri. Tekintettel arra, hogy a zsír nem vezető réteg, mennyisége a mért ellenállásból kiszámítható. Ez alapján:

A has-körfogat mérése a köldök magasságában rávilágít a hasi elhízásra, mely óriási veszélyeket rejt magában a szövődményeket illetően. Ennek számszerű adatai:

Miért is alakul ki az elhízás?

Okolhatóak génjeink, táplálkozási szokásaink, az anyagi helyzetünk, a motorizáció és ezzel szoros összefüggésben a mozgásszegény életmód. Vagyis mind a genetikai, mind a környezeti hatásoknak nagy szerepe van abban, hogy milyen lesz a testsúlyunk.
A genetika csak 30%-ban befolyásolja testsúlyunkat. Rossz hír ez azoknak, akik túlsúly- problémájukat általában csak egy legyintéssel és egy sóhajjal - „A mi családunkban mindenki kövér, ezt örököltem.” – intézik el.
Azért meg kellene próbálni, már sokaknak sikerült lefogyni. A fogyókúra nem azonos a koplalással. Ügyeljen arra, hogy a táplálkozása kiegyensúlyozott legyen, megfelelő arányban és mennyiségben jussanak szervezetébe a tápanyagok. Mindez kellő mennyiségű mozgással párosítva biztosítja, hogy szervezete is jobban érezze magát.